FEGYELMI SZABÁLYZAT
Kevermes, 2009. január 30.
A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA
1.§
A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrend, az alapszabály, az egyesület szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással, az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.
FEGYELMI VÉTSÉGEK
2.§
Fegyelmi vétséget követ el az a horgászegyesületi tag:
a, - aki ellen halgazdálkodással ( horgászattal ) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző illetve igazságügyi szervek jogerős elmarasztaló határozatot hoztak
b, - akit halgazdálkodással ( horgászattal ) összefüggő környezetvédelmi, szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak
c, - aki horgászattal és halászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, a horgászrend, az egyesületi alapszabály, a működési szabályzatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét vagy a horgászszervek alapszabályszerű működését veszélyezteti
d, - aki mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti illetve elhanyagolja
e, - aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti illetve a fegyelmi szervek idézésére nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít
f, - aki vendégének a társadalmi együttélés szabályai ellen vétő magatartását a horgászat közben nem tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni
g, - aki az egyesületnek anyagi vagy erkölcsi kárt okoz
FEGYELMI BŰNTETÉSEK
3.§
1, Fegyelmi büntetések:
a, figyelmeztetés
b, írásbeli megrovás
c, fegyelmi határozatban megjelölt vízterületről határozott időre szóló kitiltás
d, tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése
e, az egyesületből meghatározott időre szóló kizárás
f, horgászattól határozott időre történő eltiltás
2, Indokolt esetben a 3.§ (1) bekezdés e ) és f. ) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést együtt is ki lehet szabni.
3, Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett fegyelmi büntetés kiszabása után indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségből való visszahívását.
4, A 3.§ (1.) bekezdésben ( c. ) és d.) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama három (3) év.
5, A 3.§ ( 1.) bekezdés e.) és f.) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt (5) év.
6., A 3.§ (1.) bekezdésének c.), d.) és f.) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása - rendkívüli méltánylást érdemlő esetben- legfeljebb két (2) évi próbaidőre fel lehet fügeszteni . Nem kerülhet sor a felfüggesztésre ha a 3.§ (1.) bekezdésének f. ) pontja alapján a horgászattól való eltiltás ideje az egy (1) évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt le, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próba-idő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre fel függesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.
4.§
1, A 3.§ (1.) bekezdés f.) pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott horgászjegyet és területi engedélyt a határozat jogerőre emelkedésekor - a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralévő részére - minden esetben vissza kell vonni.
2, Más egyesületből kizárt vagy fegyelmi felelősség alatt álló személyt nem veszünk fel.
Jogerős határozat egy példányát az egyesület megküldi a Megyei Szövetségnek.
5.§
Akivel a 3.§ (1.) bekezdésének f.) pontja alapján két (2) évet meghaladó időtartamú fegyelmi büntetést szabtak ki, a büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból horgászjegyet, ha előzetesen ismét vizsgát tesz horgászismeretekből.
HATÁSKÖRÖK
6.§
1, Az egyesülethez beérkezett fegyelmi vétségeket az egyesület elnöke köteles megvizsgálni. A rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják a vétség elkövetését, akkor az ügy tárgyalását el kell rendelni.
2, Az egyesület jogerős tagsággal rendelkező ifjúsági és felnőtt elkövetőket, mindennemű fegyelmi vétség elbírálása az egyesület fegyelmi szervének hatáskörébe tartozik.
3, Az elnök saját hatáskörében zárt ülésen rendezi le a gyermek horgászok fegyelmi vétségeit. A felelősségre vonásról feljegyzést kell készíteni.
4, Az egyesület Fegyelmi Bizottsága által hozott határozatokban, -ügyekben- fellebbezés esetén másodfokon a vezetőség jár el.
5, Választott tisztségviselők ügyében első fokon az egyesület vezetősége jár el. Másodfokon - fellebbezés esetén - az egyesület Közgyűlése jár el.
6, A Fegyelmi Bizottság tagjaival szemben első fokon az egyesület vezetősége, másodfokon az egyesület Közgyűlése jár el.
RENDKÍVÜLI FELÜLVIZSGÁLAT
7.§
1, Az egyesület Fegyelmi Bizottsága által hozott elsőfokú jogerős határozatot vagy az egyesület vezetősége által hozott másodfokú határozatot - annak jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül - rendkívüli felülvizsgálat céljából az egyesület Közgyűlése elé terjesztheti, ha az eljárás során:
- súlyosan megsértették a fegyelmi szabályzat rendelkezéseit
- kirívó módon nem áll arányban a kiszabott büntetés az elkövetett fegyelmi vétség súlyával
- a hozott határozat jelentősen sérti a horgász közösség illetőleg az elkövető jogos érdekeit
- elfogultság tapasztalható a határozatot hozó részéről
2, A Közgyűlés a rendkívüli felülvizsgálati jogkörében:
- jogerős határozatot megváltoztathatja
- a jogerős határozatot megsemmisítheti
- új eljárás lefolytatását rendelheti el
3, Az egyesület tagja törvénysértő határozat ellen a Megyei Bírósághoz keresettel élhet
AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
8.§
1, Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen, és csak írásban rendelhető el. Az értesítésben ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget.
2, Az elrendelésre jogosultak fegyelmi ügyekben:
- az egyesület elnöke
- a vezetőség
- a közgyűlés
3, Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy fegyelmi eljárás elrendeléséről írásban haladéktalanul gondoskodni köteles.
Ha a horgász egyesület tagja 2.§ a.) vagy b.) bekezdésében foglalt cselekményeket követett el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező.
Rendkívüli súlyos fegyelmi vétség esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv vagy személy a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti, fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére illetve horgászatra való jogát.
4, Az egyesület elnöke gyermekhorgász fegyelmi vétség elkövetőjével szemben fegyelmi tárgyalás mellőzésével saját hatáskörében alkalmazhatja a 3.§.1.bekezdés a.) vagy b.) pontját.
5, Ha az elkövető az elnöknek a 8.§. (4.) bekezdés szerinti intézkedés ellen annak közlésekor, vagy legalább a közléstől számított nyolc napon belül kifogással él, az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.
6, A (4.) bekezdésben szabályozott eljárás esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 13.§.(3.) bekezdésében foglaltakat.
ELÉVÜLÉS
9.§
Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év - vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap - eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben bűntető vagy szabálysértési eljárás indult. Az utóbbi esetben az egy év elévülési idő a bűntető vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.
FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE
10.§
1, A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a Fegyelmi Bizottság legalább kétharmada tagja jelen van.
2, Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak vagy sértettnek egyeneságbeli rokona, házastársa vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi viszonyban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélés elfogultságból nem várható.
3, A másodfokú, illetőleg a 7.§ alapján folytatott eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgálati határozat meghozatalában, illetőleg - vizsgálóbiztosként - azt megelőző eljárásban részt vett.
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
11.§
1, A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.
2, Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy kivizsgálást elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.
3, Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.
4, Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte, azt a feljelentésben aláírásával tanúsítja. Ebben az esetben a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben a tárgyalásra elegendő csupán az elkövetőt megidézni.
Az elkövető beismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halőr, vagy társadalmi halőr) tette. Ilyenkor azonban a bizonyítási eljárás mellőzése esetén csak a 3.§. a. vagy b. pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.
5, Azon kívül, akinek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges, az Egyesülethez tartozó tagjai megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása között minimális határidő nyolc nap.
6, A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont személy kérésére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.
7, A tárgyalást az elnök vezeti, és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalást rendjét megzavarja a teremből figyelmeztetés után kiutasíthatja és ellene fegyelmi eljárást kezdeményezhet. Az elnök ellenőrzi a tárgyalás szabályszerű megtartásának feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont személy adatait, és tisztázza az elfogultságot. Kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Az ügy ismertetése után következik az eljárás alá vont tag kihallgatása, akihez a szerv tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezek után következik a bizonyítás. Ha a tettét beismeri ez szükségtelen.
8, Ha az eljáró szerv úgy ítéli meg, hogy a határozat hozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek tekinti és a további bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A bizonyítékokat egyenként és összességében értékeli és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
12.§
1, A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét. Egyesületének nevét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az ott elhangzottakat kell tartalmaznia.
2, A jegyzőkönyvet a Bizottság tagjai valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.
13.§
1.) A bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, melyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.
2.) Ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy
a terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség
a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg
a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható
a terhére rótt fegyelmi vétség elévült
az eljárást megszünteti.
3.) A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll.
Az első rész a szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.
A határozat második - rendelkező - részének az eljárás alapját a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.
A határozat harmadik - indoklási - része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.
14. §
1, Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor át kell vetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére nyolc napon belül megküldeni.
2, Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő nyolcadik napon jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a Bizottság elnöke jogerősségi záradékkal látja el. Amennyiben a fegyelmi határozat kizárással jár, azt meg kell küldeni a Megyei Szövetségnek.
15.§
1, A fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és egyesületi kartonjába, ahol fel kell tüntetni büntetés hatályának első és utolsó napját.
2, A megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatja. Ha tehát pl. az eljárás a 8.§ (3) bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek a horgászathoz való jogát és a horgászengedélyét átmenetileg bevonták, a bevonást követő idő beszámít a határozatba megállapított időtartamba.
3, Az (1) bekezdésben meghatározott bejegyzést - ha arra lehetőség van - a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető horgászigazolványába és egyben bevonja a 4.§ (1) bekezdésben meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben elsőfokon eljáró szerv köteles megtenni.
FELLEBBEZÉS
16.§
1, Az elsőfokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, melyet az elsőfokú szervnél kell benyújtani.
2, Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.
3, A fellebbezést az elnök - az ügy irataival együtt - a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.
4, Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja.
5, A fellebbviteli szerv az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.
6, Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálta a hozott határozat kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.
ÚJRAFELVÉTEL
17.§
A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha új bizonyítékokat jelöl meg és azok kedvezőbb határozat meghozatalára alkalmasak. Az újrafelvétel elrendelése vagy elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület elnökének, vezetőségének hatáskörébe tartozik. Az újrafelvételt elrendelő vagy elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
FEGYELMI BŰNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK
MELLŐZÉSE
18.§
A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését az egyesület elnökétől, vezetőségétől, közgyűlésétől kérheti, ha a határozat a 3.§ e.)és f ) pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a büntetés felét már letöltötte.
ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN
19.§
1, Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés.
2, Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni a vezetőség véleményét.
20.§
A HORGÁSZ FEGYELMI BÜNTETÉSEK MEGHATÁROZÁSA
A horgász egyesületi fegyelmi eljárás keretében kiszabható fegyelmi büntetések fajtái mértékét a Fegyelmi Szabályzat 3.§.-a határozza meg:
- a szándékos és gondatlan elkövetést egyaránt büntetni kell
- a fegyelmi gyakorlatot nem lehet merev korlátok közé szorítani
- a szabályok nem ismerése senkit nem mentesít a felelősségre vonás alól
A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni:
- a cselekmény súlyosságát
- az enyhítő körülményeket, súlyosbító tényezőket
Enyhítő körülmények:
- fiatalkorú
- kezdő horgász
- feltáró jellegű beismerést tesz
- tettét őszintén megbánta
Súlyosbító körülmények:
- korábban is követett el fegyelmi vétséget
- tettét italos állapotba követte el
- az eljáró szervet fondorlatosan félre akarja vezetni
- súlyos erkölcsi vagy anyagi kárt okoz
Javasolt büntetések
1, Tiltott eszközzel folytatott jogtalan halfogási tevékenység,
2, Az ellenőrzésre jogosult személy (halőr, társadalmi halőr) tettleges bántalmazása,
3, Horgászat során a horgászattal összefüggő okból más horgász bántalmazása, illetőleg egyesületi vezető tettleges bántalmazása
az eltiltás mind három esetben 5 évig terjedhet.
4, Ellenőrzésre jogosult személy sértegetése, szidalmazása: -3 évig terjedhet.
5, Tilalmi időben horgászat, zsákmány nélkül : -1évig terjedhet.
Megjegyzés:
Ide tartozik a fajlagos és általános tilalom megszegése. Második esetben akkor van helye az eljárásnak, ha a csaliból egyértelműen kiderül, hogy tilalommal védett halfajokra horgászott.
6, Tilalmi időben, a tilalommal védett halfajokból zsákmány megtartása: -2 évig terjedhet.
7, Méreten aluli hal megtartása: -2 évig terjedhet.
8, Tilalmi időben méreten aluli hal megtartása két szabály egyidejű
megszegése: -3 évig terjedhet.
9, Kifogható halak darabszámára vonatkozó korlátozásnak egy db. hallal való túllépése: -1 évig terjedhet.
Megjegyzés:
Darabszám korlátozás túllépése darabonként: +1 év
10, A darabkorlátozás túllépése úgy, hogy a halak között méreten aluli hal is van (két szabály egyidejű megszegése): -3 évig terjedhet.
11, Méretkorlátozás alá nem eső halfajokra vonatkozó korlátozásnak egy-két kg közötti túllépése: 6 hó.
Megjegyzés:
Minden további túllépés minden kg után: +1 év
12, Területi jegy nélküli horgászat: -1 évig terjedhet.
13, Tiltott helyen való horgászat: 3-6 hó
14, Szabályos eszközökkel, de szabálytalan módon való horgászat, ill. bevetett készség őrizetlenül hagyása: 3-6 hó
15, A használható felszerelések számára vonatkozó egy db-al való túllépése
(botok, beleértve a spiccbotot is): -1 évig terjedhet.
A büntetés minden további bot után: + 1 év
16. Egy horgászboton alkalmazható horgok számának egy horoggal történő túllépése: írásbeli megrovás - 3 hó
Büntetés minden további horog után: 3hó-val nő
17, Zsákmány bejegyzésének elmulasztása 3-6 hó
18, Ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén a horgászatra jogosító okmányok felmutatásának, vagy a zsákmány megmutatásának megtagadása, feltéve, hogy más szabálytalanság nem történt: -2 évig terjedhet.
19, Partvédőmű vagy más műtárgy megrongálása és környezetvédelmi szabályok megszegése -3 évig terjedhet.
20. Horgászrendben foglaltak bárminemű megsértése: -1 évig terjedhet.
A HORGÁSZATTÓL EGY ÉV VAGY AZON TÚLI ELTILTÓ FEGYELMI BÜNTETÉS LETELTE UTÁN AZ EGYESÜLETHEZ AZ ELTILTOTT EGYÉNNEK, ÍRÁSBAN TAGFELVÉTELI KÉRELMET KELL BENYÚJTANI!
A fegyelmi szabályzatot a Nagyközségi Horgász Egyesület 2009. január 30-án megtartott közgyűlése megtárgyalta és elfogadta.
Hatálybalépés ideje: 2009. február 01.